Amikor két évvel ezelőtt elkezdtem konditerembe járni, bevallom, sok előítélet volt bennem és azt kell mondjam, sok esetben be is igazolódott az elképzelésem. Biztos vagyok benne, hogy sokan azért nem mennek el egy konditerembe, mert tartanak attól, ki, hogyan néz majd rájuk és milyen megnyilvánulásokkal találják majd szembe magukat. Én igyekeztem ezektől függetleníteni magam, hiszen változtatni akartam az életmódomon, az alakomon, a lelkivilágomon. Vak ugyan nem lettem, de sokáig nagyon jó szolgálatot tett egy fülhallgató, amelyet rendszerint már a recepciós pultot elhagyva bedugtam a fülembe és ki sem vettem onnan távozásig.

Egy női öltözőben elhangzottak ugyanis rendkívül tanulságosak, olykor viszont akár az életkedvünket is elvehetik. Sosem felejtem el, amikor az alkoholizmussal is megvádolt, egykori szépségkirálynő fennhangon mesélte valakinek telefonon, hogyan manipulálja a sajtót gyermeke apjának lejáratásával, máskor pedig két plázacica sipákolt, milyen elviselhetetlenül sokan vannak a teremben és az öltözőben, de szerencsére februárra már a lelkesedéssel együtt sokan eltűnnek. De volt olyan is, még évekkel ezelőtt, egy másik teremben, amikor egy mindenórás kismama kifejtette, már alig várja, hogy megszabaduljon a terhétől, mert utána azonnal utaznak Thaiföldre. Az ilyen meg sem érdemli a gyereket…

Egyben biztos voltam. Ezekkel az emberekkel nem akarok barátkozni, de nem is ezért kezdtem edzeni. Néhány elrettentő példától eltekintve a többség pontosan arra használja a termet, ami valójában a funkciója. Mégis, nagyon érdekes megtapasztalni azokat a típusokat, akik pénzt és időt nem sajnálva járnak le egy edzőterembe – nem minden esetben azért, hogy izmosodjanak, vagy fogyjanak.

Bár nem szeretném egyetlen állatbarát ismerősömet sem megbántani, de azt hiszem, a színes állatvilág teszi a leginkább lehetővé, hogy szemléltessem, kik között futkározom én ősztől tavasz elejéig (mert nem bírom a szabadtéri futást). Utána ugyanis, amolyan megváltásként, kiszabadulok a természetbe, ott meg maximum a turistákat és neveletlen gyerekeket kell kerülgetni.

Erdélyi kopasznyakú tyúk

Már messziről érzed a parfümjét, émelyítő csíkot húzva maga után a lifttől a mosdón át a teremig. Kezet persze nem mos, miután elvégezte a dolgát, edzőruhája viszont a legújabb divatlapból „esett ki”. Tökéletes a sminkje, a haja, hosszú, épített szempillájában szinte elesik, és külön figyel arra, sőt, erre olykor személyi edzőjét is megkéri, ne izzadjon meg, nem azért készült olyan sokáig. Mégis, bár feltűnő jelenség, legyen bár huszas évei elején, vagy közelebb a hatvanhoz, az egész közönséges és egyszer használatos. Bár kétségtelen, minden szempár rá szegeződik, az arcokon inkább megvetést és döbbenetet látsz, mint elismerést.

Oroszlán

Amikor belép a terembe, a nők elkezdik igazítani a ruhájukat, a szempilla-rebegtetés még a legizzasztóbb gyakorlat, vagy a sokadik kilométer közben is belefér az energia-befektetésbe. Tudja, hogy jó pasi, de nem ismerkedni jár a terembe: bejön, átöltözik, leedz, és amilyen fenségesen érkezett, úgy is távozik. Alakja, kinézete még az edzés 50. percében is hibátlan. A lábán talán kevesebb a szőr, mint egyik, másik nőjén a teremben, és rezzenéstelen arccal fogadja a bűvkörébe került női nem érdeklődését, de olyan jelenség, amire még akkor is emlékszel, ha csak egyszer láttad.

Nyulak

A szerelmesek, akik ha tehetnék, a futópadok között esnének egymásnak. Égnek a vágytól, turbékolnak – ja, azok a galambok, na mindegy :) -, és kicsit zokon veszik, ha megkérdezik tőlük, használják-e mind a két futópadot, amit percek óta foglalnak, de nem használnak. Csókcsaták és erotikus érintések – tudja meg az egész világ, hogy összetartozunk és annyira szeretjük egymást, hogy ebben az egy órában sem tudunk egymás nélkül létezni. Te meg azon gondolkodsz, mi értelme ennek a színjátéknak?

Flamingó

Az Oroszlán női (fitness)változata. Hibátlan rajta minden: a ruhája, a haja, de smink nélkül is gyönyörű.  Teste kidolgozott, látszódik, nem azért jár a terembe, hogy élete szerelmére rátaláljon. Már azzal inspirál, ha csak nézed. Nem vált ki belőled irígységet, egyszerűségével, elszántságával inkább arra sarkall, egy nap te is kinézhetsz így – ha igazán akarod. Nem beszélget, nem színészkedik, egyszerűen csak fut, lépcsőzik, használja az ellipszistrénert, aztán emelget még egy kis súlyt, majd amilyen csendben érkezett, már megy is a dolgára. Szerintem a legtöbb nő erre a típusra szeretne hasonlítani.

Kövér egér

Minden évnek ugyanúgy kezd neki, és valószínűleg minden hónapnak is. Most lefogyok. Bátortalanul lép a kardiogépre, cipőjét elnézve azt maximum vásárolni lenne szabad felvenni, testmozgáshoz semmiképp. Pláne az ő testsúlyával. Jó esetben el tudja indítani a gépet, de alig tíz perc után már másik után néz, mert ez nem köti le eléggé. Jó, ha összesen harminc percet lötyög, a pulzusa nem hiszem, hogy megnövekszik bármennyit is, barátnőjének azt meséli a telefonba, mit fog vacsorázni. Igen, nem salátát említ :) Sajnálod őt, mert csak azért van itt, hogy elmondhassa, ő mindent megtett, de igazából nincs meg az elszántsága és a kellő akaratereje. „Biztos beteg vagyok, azért nem tudok lefogyni!’ – panaszkodik és nagy önuralom kell hozzá, hogy ne szólj közbe: attól sajnos még nem fogy le valaki, ha a zabálásban olimpiát tudna nyerni, a mozgást viszont csak alapjáraton műveli. Azt is maximum három hétig. Lelkesedése ugyanis maximum addig tart, mivel nem fogyott le azonnal 10 kilót.

Bulldog

Minden fitnessterem jelképe. Már bocsánat. Az izomagyú, akinek kicsi az agya és a farka is, és a sok szteroidtól már valószínűleg fel sem áll. Hangos nyögésekkel emeli fel a legnagyobb súlyokat, azt is csak azért ilyen színpadiasan, hogy garantáltan mindenki odaforduljon, és gyönyörködjön az ő nagyszerűségében. Te meg csak azon gondolkodsz, ha el kellene menekülnie, vajon hány méter futás után rogyna össze, mert annyira nincsen erőnléte.

Jávai langúr

Hangosak, egyszerűek, mint a faék és inkább társasági élményként fogják fel az edzést, mint sportaktivitásnak. Amikor megérkeznek – mert kizárólag együtt közlekednek helyiségről helyiségre -, megtelik velük az egész terem, és még fülhallgatón keresztül is hallod őket több méter távolságból. Olykor lebonyolít valamelyikőjük telefonon egy üzleti tárgyalást – repkednek a milliók, a trágár kifejezések -, szólni nekik azonban eszedbe sem jut. Valahogy nem az a bizalomgerjesztő társaság.  A futópadon maximum gyalogolnak, szerintem a hétéves keresztlányom gyorsabb tempót lenne képes lenyomni, a súlyokat csak módjával emelik. Amikor távoznak, egy emberként sóhajt fel mindenki.

Angol agár

Az igazi sportember, akinek élete a sport és mindent ennek szentel. Olyan edzésprogramot nyom le a hét majdnem minden napján, hogy szinte robotnak tartod, édességet maximum gyerekkorában evett, a túró-csirkemell-madársaláta-zabpehely-banán ötös fogat bármelyikének lehetne a reklámarca. Csodálva nézed őt, de beismered magadnak, ez már olyan szint, ami előtt ugyan megemeled a kalapod, követni mégsem szeretnéd. Inkább megszállottság az övé – legyen nő, vagy férfi ő. A sport neked inkább kikapcsolódás, neki inkább hivatás – mondjon bármit is. Vajon élvezi-e minden pillanatát? Csak ő tudja megmondani, de valószínűleg saját magának sem merné bevallani.

A lényeg azonban az, legyen bárki is melletted a teremben, te vagy a legfontosabb! Mozogj, változtass, és ne törődj a külvilággal!

És hogy én melyik típusba sorolom magam?

Erre sajnos nem tudom a választ.

Nem ismerem eléggé az állatvilágot :)

(A történet főszereplői nem a képzelet szülöttei :) )

Kicsizsuzsi©